Ne halj meg,kérlek
Gyere ki a fény felé
Gyere csak én felém
Nézz rám, ha félek
Ha elveszítenélek
Elvesznének a csillagok
A tüzek és nappalok
Mert elveszítenélek
Nélküled nem vagyok
Sem más sem máshol
Csókot int a távol
Itthon maradok
160 év tiszteleg
Érzések, magyarok
Emléked kavarog
Micsoda tisztelet
Hősöm vagy, bajnokom
Mert elveszítenélek
Ha elveszítenélek
Tegnapom, hajnalom
Március, március
Szívünkön nyíló virág
Szemünkben izzó világ
fűzöld, hófehér és vérpiros
Ne halj meg, kérünk
Őrizzük fényedet
Örök emlékedet
Téged látunk, ha a jövőbe nézünk.
Március
2008.03.14. 12:58 versiro
Szólj hozzá!
Címkék: vers magyar saját március 15
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://versblog.blog.hu/api/trackback/id/tr88380632
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
