HTML

Saját verseim

Ebben a blogban saját verseim szeretném publikálni, örülnék, ha elolvasnátok, és kommentálnátok őket. Mindenki véleményére kíváncsi vagyok.

Friss topikok

  • versiro: Koszi szepen! (2017.07.27. 11:05) Azelőtt
  • Littlewood: "A taposó malom ahol napjaim eltapsolom" - ez nagyon tetszett! (2013.11.08. 11:52) Buszon
  • Versember: Nincsenek felesleges szavak a verseidben ez nagyon tetszik. (2012.09.13. 08:55) Nem várom
  • versiro: Bezavartam magam? :) Köszi a videót, szépek a fények, csak nem tudom mért gyorsítják fel az összes... (2012.02.09. 21:54) A lélek gyötrelme
  • versiro: nem kis hanem Ki :) Sorry for the typo. (2011.11.18. 19:56) Vándorút

Linkblog

Oldozottan

2011.03.05. 21:55 versiro

A bányákban a föld gyomra korog
Üresen, gyermeknek látszanak
Mint egy csermely, mely ügyesen forog
Messze a hegyek kéken játszanak

Elbóbiskoltam. Majd felriadtam.
Világos szobám sötétségbe olvadt.
Egy langyos délután, mikor emlékeim
lassú vízként ringatták lomha partjaim
A szürkeségbe révedt őszülő tekintetem
Elbóbiskoltam. Feladtam mindennapos harcaim.

A mély tenger uszálya hullámzott velem
Őszülő gondjaimban, mikor hirtelen
Felsírtam, felriadtam, és
Egykor fényes szobám sötétségbe olvadt
Távolinak tűnt a holnap
Álmaimban utánad sírtam én

Fénysugár, ma merre jársz?
Hol van életet adó tüzed?
Ha nem találsz rám, kivé válok nélküled?

Távol a hegyek zöldnek látszanak
Messze a dombok kékben játszanak
Nézd, a kis csermely üresen csorog
Mint egy gyermek, ügyesen forog

Hallgattunk egy percig csendesen
A téli táj szoborrá fagyott
Kerestem kedvesem
Amíg a világ változott

Kinn a táj hófodrokká fagyott
Hallgattunk egy percig csendesen
Némán ültem helyemen, mint egy halott
Mégis, túl az árnyakon, ott voltál velem
Én nem tudtam még, hogy Te vagy ott
Amíg lassan a világ megváltozott

FÉNYSUGÁR, szívemre helyezted kezed
Megmutattad merre visz utunk
Míg kedvesem kerestem, kedvesem is keresett
Még nem tudtam, hogy mellettem vagy ott
Míg meg nem mutattad utam merre megy

Távol a hegyek és a dombok gyermekek
kékeszölden pörögve forogva játszanak
Mutasd meg kérlek, újra, az életet
Míg tüzünk fényénél csillogó szemeik látszanak

5 komment

Címkék: a ez szól vajon miről vers?

A bejegyzés trackback címe:

https://versblog.blog.hu/api/trackback/id/tr942713672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

forgoszelkate 2011.03.06. 15:03:13

Hehe! Én tudnék válaszolni a kérdésre, de, hát, ugye, a verset elemezni nem szabad
-egyesek szerint :) - úgyhogy nem mondom meg mit gondolok.:P

versiro 2011.03.08. 23:02:57

Szabad de csak okosan :)
És főleg olyannak aki írt már verset.

forgoszelkate 2011.03.09. 20:38:41

Okosan? hm...remélem, az lesz.
Az életed elég nagy részét felöleli ez a vers, különböző korszakait vélem felfedezni benne. De bármilyen egyedül érezted magad, mindig ott volt veled Jézus, akkor is amikor mindketten hallgattatok. És most újra megtanít élni, játszani. "Ha hűtlenek vagyunk, ő akkor is hű marad, mert Ő magát meg nem tagadhatja"
na okos elemzés volt? :)

versiro 2011.03.19. 23:33:42

Hát talán több mindent is beleláttál ebbe a versbe mint én:) Ezért nem érdemes elemezni.
De nem is baj, a vers nem kell, hogy ennyire konkrét legyen, mást jelent mindenkinek.

A Fénysugár, persze, Ő, de inkább egy pillanatra gondoltam, mint az egész életemre.

Meg lehet, azért is kérdeztem miről szól a vers, mert nekem is homályos lett a végére..

forgoszelkate 2011.03.21. 16:30:27

Bennem bízhatsz, én mindig többet látok bele, majd én felhomályosítalak! :D
süti beállítások módosítása