HTML

Saját verseim

Ebben a blogban saját verseim szeretném publikálni, örülnék, ha elolvasnátok, és kommentálnátok őket. Mindenki véleményére kíváncsi vagyok.

Friss topikok

  • versiro: Koszi szepen! (2017.07.27. 11:05) Azelőtt
  • Littlewood: "A taposó malom ahol napjaim eltapsolom" - ez nagyon tetszett! (2013.11.08. 11:52) Buszon
  • Versember: Nincsenek felesleges szavak a verseidben ez nagyon tetszik. (2012.09.13. 08:55) Nem várom
  • versiro: Bezavartam magam? :) Köszi a videót, szépek a fények, csak nem tudom mért gyorsítják fel az összes... (2012.02.09. 21:54) A lélek gyötrelme
  • versiro: nem kis hanem Ki :) Sorry for the typo. (2011.11.18. 19:56) Vándorút

Linkblog

Régi tükröm fényénél

2010.12.19. 13:15 versiro

Van egy tükör ruhásszekrényem mélyén
Néha van, hogy nem emlékszem, merre van
Összezavarodom, összekavarom a dolgokat
Ha előveszem, arcod szépségénél
Benned tisztábban látom önmagam

Hova mehetnék, ha te nem lennél nekem?
Összetörnék, s a vliág darabjaira hullana velem
Kihez fordulnék, ha te nem hallanád szavam?
Nélküled már én sem élnék
Az élet beszédei vannak nálad, Uram

És ha értem nem jöttél volna el
Minden napom lépés lenne a Halál felé
Zuhannék a mélybe, nem lenne aki felemel
De veled a felhők felett szállok én

Legyőzted a gravitációt, mélybehúzó terheim
A sötétséget, ami lassan eltemet
Vedd át ujjaim közt csordogáló perceim
Vedd át fáradt, szomjúságtól gyötört lelkemet

Az idő nem ellenségem többé
E világ már nem otthonom
Mint egy fénylő örvény amely elragad
Minden kérdésemre úgy vagy válaszom

Halál, hol a te fullánkod?
Hol van lángod, mivé lett a kárhozat?
Az irgalom eloltja minden bizonyítékodat
Vidd hát mancsod, vondd vissza a vádakat!

Pokol, hol a te diadalmad?
Minden múltam elmúlt végleg
Lehullanak rólam az évek
minden eltűnt ami fogva tart.
Vedd hát vissza láncodat!

Mert szeretete és kegyelme üldöz a hosszú út során
Menekülök, eltévedek, Ő mégis megtalál
Hazafele menni mindig édesebb
De ha elfelejteném is, az út végén ki vár?
Csak meg kell néznem szekrényembe égett tükörképedet..

4 komment

Címkék: régi tükör út hosszú képe világít során

A bejegyzés trackback címe:

https://versblog.blog.hu/api/trackback/id/tr832525679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

forgoszelkate 2010.12.25. 21:56:45

Nem tudom, miért nem hatnak meg az Istenhez szóló verseid?! Azok a verseid tetszenek jobban, amikben feszültség van. ez a vers olyan érdektelen számomra. Vajon miért? Hiszen engem is az ő szeretete és kegyelme üldöz a hosszú út során.
Nagyon vártam, hogy írj már új verset, de ez sajna engem nem érdekel. Persze Istenhez kedves illatként száll fel ez a versed. Ő örül neki helyettem is. :)

forgoszelkate 2010.12.27. 20:45:45

...pár nappal később...mégis visszatértem, és már más szemmel nézem. Magamba is néztem. A világ is jobban szereti a bonyolult, feszültségteli dolgokat, mint a tiszta egyszerűséget, ezért nehéz elfogadnia, hogy Jézus halála által van bűneink bocsánata. Az egyszerű dolgok néha érdektelenné tudnak válni számunkra, pedig a megoldásnak egyszerűnek kell lennie, hogy mindenki számára elérhető legyen. Ez a vers egyszerű, de az életed megoldása van benne, a sivatagi rózsa virágzása.

versiro 2011.01.01. 14:26:04

Jól van igyekszek majd, valami depis nihiles öngyi verset is összehozni:)
Ha azt szeresse a nép..

Amúgy negatív dolgokról könnyebb írni, tényleg több benne a feszültség, illetve nem annyira elcsépelt még.
Azt már nehéz hitelesen leírni, hogy süt a nap és szép az élet:)

forgoszelkate 2011.01.06. 19:46:43

Depis, nihiles versből van éppen elég a blogodban.
Meg kell tanulnod érdekesen, a saját stílusodban leírni azt hogy süt a nap és szép az élet, hogy az olvasó izzadjon a melegtől mire a végére ér! :D Csak próbálgasd! :)
süti beállítások módosítása