Tegnap régi barátaimmal elmentünk inni
Még az egyetemről ismerve egymást
Be akartunk valahova ülni
De nehezen találtunk megfelelő kocsmát

Péntek este megtelt tábla Budapestre
De nagysokára csak beültünk egy kis helyre.
Prosztó volt, drága és rossz
Mint az élet - süllyedő fekete doboz
Céltalanul elrohanó lezuhanó éveink néma hírnöke

A wcben rám nyitottak, sörrel leöntöttek, fel nem töröltek
Pénzem költve csocsózva kellve így rohantak léha perceink
De jó kedvünk lett, mint aki ünnepelt s akit ünnepeltek
Hogy láthattuk és érinthettük újra össze lomha lelkeink

És az este végül elszaladt. Agyam lassan oldódott
Az alkohol sárga tengerében úszó kis szivacs, míg -
Majdnem rámozdultam más asszonyára feloldódva ott,
De szerencsére még időben szerencsésen disztingváltam önmagam.

Billiárdban háromszor rakták el a fekete golyót helytelenül ellenem.
Barátom cigijét szívtam mígnem mind elfogyott
És akkor a fények zavarossá váltak, és széthullóban foszladoztak ők is velem
Hazaindultunk hát és a taxi barátaimmal elhozott

Ők fizettek, az én pénzem elfogyott
Elköszönőben még megígértem kiabálva hogy legközelebb majd én fizetek és több pénzt hozok.