Könnyeid Jekatyerinburg könnyei
Csiszolt Berill kövek
Lecsorognak a múlt ösvényein
A fájdalom holdodként kering
Alumínium szívedben mely méltó és ősöreg
Cseppeim Mianmar vércseppei
Éjjeleken át izzó Korund hegyek
Szédítő mélységek felett táncoló terheim
Milyen már, ahogy újra elmegyek?
Csak most jöttem haza még ti éneklő tengerek
Ofíri almák a te álmaid
Félig teli tellurid kelyheken
Elragad a szél a szirénák szárnyain
Dúdolja, hogy Én érzek, Én fájok, Létezek
Mert megmérgeztelek és még te is mérgezel kicsit.
