Villámokat szór az éj
Lángba boruló karéj
El nem olthatjátok soha
Enyém és nem adnám oda
Mint kómából ha ébredek
Minden még álmosabb
Egymásba font rétegek
Készen egy egész tudat
Rolómon át a világ
Csak csíkok szétszórt halmaza
Én nem láthatom át
Attól még ott marad
Nem láthatnak engem
Mégis itt vagyok
Szétszórva, elkülönülten
mégis összetartozunk
Összekötő láncunk az anyag
Hisz egy matériából vagyunk
Bár elválaszt és fogvatart
Együtt egyet alkotunk
Ma mégis egyedül alszom el
Párnám nehéz mint a kő
A szél villámokat kever
Minden fuvallat mérgező
