Dióhéjba zártalak
Aztán megdaráltalak
Ami csíp az kétszer csíp
Ami öl az mindig öl
Ami mar örökké mar
Ismét bezárul a kör
Ami volt nem múlik el
De elvész ami jó
Nem marad csak teher
Mind hiábavaló
Nevetek a sorson
Nevetek az éjen
Nevetek magamon
Őrülőfélbelévőféleképpen