Ha megtölteném vízzel
Hogy kiemeljem kékes színét
Forgathatnám kézzel
Mondhatnám hogy szép
De elveszítené ürességét
Olyan szépen üres
És semmilyen ha tele van
Átlókra dőlő téglatest
Üresen tiszta, céltalan
Táskanehezék. Szemét.
Fölösleges téridő
Ez benne a szép
A szokatlanság szédítő
Azért megtöltöttem vízzel
Amikor már mindenki aludt
Félig még őrülten félig már ésszel
Forgattam, szép volt és a víz kifolyt
Talán azért csinálok ilyet
Mert kezdem elveszíteni ürességemet
Téridőként ahogy öregedek
Érzem ahogy megtelek
Csak éjjel és csak mosdók felett
Végzek még őrült kísérleteket
Amiknek nem sok tanulsága van
Csak hogy az ételhordó dobozom
Nem zár hermetikusan.
Műanyagdoboz
2008.04.30. 19:04 versiro
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://versblog.blog.hu/api/trackback/id/tr25449018
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
