Augusztus, tűzijáték, hullócsillag
Régi vágyak vonzanak,
Hegyoldalnyi lavinák rám omlanak.
A börtön ablakán is besüt a nap
Az olvadó hó alatt a hullám csillog,
De a rácsok fogva már nem tartanak
Szerencsére nem az vagyok aki egykor voltam
Meghalok minden nap és minden nap feltámadok
Egy változó korban borrá forrtam
Hullám, részecske és egy csipet fény vagyok
Rakétámon szállok a vörös Mars felé.
A sötét éjben szemem, izzó szén ragyog
Úszok az égen, amerre visz a szél
Acéllá hevít a cél, tűzben égve visszaszámolok
