Gödröt ástak titokban
Senki ne lássa, hallja
Eldugott kis zugban
Fák háta mögé állva
Sietve és csendesen
Árnyékként mozogva
Nem égett még mécses sem
Csak holdsugár a sarokba
Mit csináltok és miért
Arctalan ismeretlenek?
Még mécses sem ég
Csak ásóktól izzó kezek
A hold is felhők mögé búj
Én is félve reszketek
Az ég dörög és vad szél fúj
És az eső elered
Tócsákban csúszok űzött vadként
Karomon fainda tekereg
Mocsárvilágba száműzött rabként
Sárba hullva térdelek
Utolsó ásócsapás
Villámfénybe égett pillanat
Tudathasadás és dőlő falak
Kijózanító ébredés
Ők mennek, de valami marad
Gödörbe huppanó formátlan alak
Kísérteties temetés
Nem értem vagy nem akarom érteni
Átkiabálom a vihart, esőtengert
"Hűtlen hóhérok, hát kit temettek?
Miféle szerzet kit megöltetek
A pokol mely részéről jöttetek
Ti kísértetek, szellemek
Én őrültem meg vagy ti vagytok ördögök
Átkozott dögök, ki küldött, milyen rettenet
Hát válaszoljatok, kit temettetek?"
Átkozott válaszuk fülembe égett
Átkiabálva vihart, zajt, esőtengert
"Vak vagy bolond, hogy nem érted?
Eljöttünk és eltemettük az embert"
Azóta dobál álmomban az ágy
Álmomban engem temetnek arctalan szellemek
Azóta gyilkosom a vihar utáni csend.
