Sokáig voltam egyedül és önmagamRomlottan, közveszélyes, mérgezőKödbezárva tetszhalottanSzomjazó és éhezőDe te felrobbantottad üres perceimÜstökösként tűntél fel az égenLégy árvíz, viharos esőMosd el száradó partjaimSemmi sem maradhat úgy, mint régenDöntsd le…