Az ég valahol mindig kékA nap a felhők felett ragyogItt mégis minden sötétLegalul, legtávolabb vagyokMindenkinek valami melegség kéneakárcsak percnyi gyertyalángValakit érteni s remegni érteMintha hozzá tartoznánkDe csak gyomok vagyunkMinket a szél vetettSzétszórtan, céltalan…